Bródy Sándor: Színészvér epub
Katt rá a felnagyításhoz
|
|
Részlet az eKönyvből:
A szerelem s az otthon berendezésének édes tervei, a tűzhely jövendő füstjének előrecsapódó szaga: nem engedte őket másra is gondolni, mint ezekre a kedves dolgokra. Hogy mi lesz később, mi lesz viszonyuknak vége, hogy amit cselekszenek, az erkölcstelen dolog, mindezzel nem törődtek, mert eszükbe sem jutott foglalkozni olyasmivel, ami kellemetlen érzést kelthetne föl bennük. Mint két csíz, melyek egyszerre csak összekerültek egy fészekben, olyan gondtalanul, olyan vígan éltek egymással. A madárt sem esketi meg pap, ők sem érezték isten szolgájának hiányát. A lánynak csak egyszer, s már a második hónap végével jutott eszébe, akkor, amidőn István kifáradt az ölelésben. Már-már ajkán volt a kérdés: “Hát a pap?” De elhallgatott.
Okos kis fejecske azonnal tisztában volt azzal, hogy István akkor sem fogja jobban szeretni, ha oltár előtt ismétli szerelmi esküit. S ha egykor majd nem fogja szeretni: mit ér akkor majd az eskü?!
Elnyomta magában a kérdést, mert arra is gondolt, hogy kellemetlenséget szerezhet vele Istvánnak. Pedig dehogy!
Az várta már a kérdést, s tisztában volt a válasszal is. Elhatározta, hogy azt fogja válaszolni - prózában - Szerának, amit Goethe Faustja felelt Margitnak, midőn az hitvallását kérdezte.
A szerelem s az otthon berendezésének édes tervei, a tűzhely jövendő füstjének előrecsapódó szaga: nem engedte őket másra is gondolni, mint ezekre a kedves dolgokra. Hogy mi lesz később, mi lesz viszonyuknak vége, hogy amit cselekszenek, az erkölcstelen dolog, mindezzel nem törődtek, mert eszükbe sem jutott foglalkozni olyasmivel, ami kellemetlen érzést kelthetne föl bennük. Mint két csíz, melyek egyszerre csak összekerültek egy fészekben, olyan gondtalanul, olyan vígan éltek egymással. A madárt sem esketi meg pap, ők sem érezték isten szolgájának hiányát. A lánynak csak egyszer, s már a második hónap végével jutott eszébe, akkor, amidőn István kifáradt az ölelésben. Már-már ajkán volt a kérdés: “Hát a pap?” De elhallgatott.
Okos kis fejecske azonnal tisztában volt azzal, hogy István akkor sem fogja jobban szeretni, ha oltár előtt ismétli szerelmi esküit. S ha egykor majd nem fogja szeretni: mit ér akkor majd az eskü?!
Elnyomta magában a kérdést, mert arra is gondolt, hogy kellemetlenséget szerezhet vele Istvánnak. Pedig dehogy!
Az várta már a kérdést, s tisztában volt a válasszal is. Elhatározta, hogy azt fogja válaszolni - prózában - Szerának, amit Goethe Faustja felelt Margitnak, midőn az hitvallását kérdezte.
Hasonló termékek
